Biomassza

Biológiai eredetû szervesanyag-tömeg, egy biocönózisban vagy biomban, a szárazföldön és vízben található élõ és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömege; biotechnológiai iparok termékei; és a különbözõ transzformálók (ember, állatok, feldolgozó iparok stb.) összes biológiai eredetû terméke, hulladéka, mellékterméke. Az ember testtömegét nem szokás a biomassza fogalmába vonni. A biomassza elsõdleges forrása a növények asszimilációs tevékenysége. Keletkezésének folyamata a produkcióbiológia fõ témája. Ennek felmérését szolgálta a Nemzetközi Biológiai Program (IBP) világméretû akciósorozata, amelyben hazánk is részt vett. A növényi biomassza a fitomassza, az állati biomassza a zoomassza. A termelési-felhasználási láncban elfoglalt helyük alapján a biomassza lehet elsõdleges, másodlagos és harmadlagos. Az elsõdleges biomassza a természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdõ, rét, legelõ, kertészeti növények, vízben élõ növények. A másodlagos biomassza az állatvilág, gazdasági haszonállatok összessége, továbbá az állattenyésztés fõtermékei, melléktermékei, hulladékai. A harmadlagos biomassza a biológiai eredetû anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetû szerves hulladékai. A biomassza hasznosításának fõ iránya az élelmiszertermelés, a takarmányozás, az energetikai hasznosítás és az agráripari termékek alapanyaggyártása. Az energetikai hasznosítás közül jelentõs hasznosítási mód az eltüzelés, brikettálás, pirolizálás, gázosítás, és biogáz-elõállítás. Az aerob biológiai szennyvíztisztításnál a mikroorganizmusok rohamos elszaporodása megy végbe a rendelkezésre álló tápanyag, a víz oxigén tartalma és a hõmérséklet függvényében. A biomasszát az elpusztult mikroszervezetek testtömege képezi, amit ülepítéssel vagy flotálással lehet eltávolítani (eleven-iszap). A biomassza-képzõdés oxigénmentes közegben anaerob mikroorganizmusok (anaerob szervezetek) révén is végbe mehet, de lényegesen kisebb sebességgel. A biomassza képzõdés másik formája a fõleg élõvizekeben, (hûtõvizekben) lejátszódó algavirágzás. Hazánkban 1981-83 között Láng István, akadémikus vezetésével nagyszabású felmérés történt a biomassza helyzetének és lehetõségeinek feltárására. Az eredményeket 1985-ben publikálták, "A biomassza komplex hasznosításának lehetõségei" címmel. Hazánkban évente kb. 53 millió tonna szerves anyagot termelnek a vadon élõ és gazdasági növények (szárazanyagban), amelynek több mint fele melléktermék, illetve hulladék. Ezek hasznosítására igen sok lehetõség kínálkozik: talajjavítás, trágyázás, energianyerés, takarmányozás, biotechnológiai hasznosítás, kémiai átalakítás (ipari nyersanyagként) stb. ezek jobb kiaknázása a következõ idõszak kulcsfontosságú feladatai közé tartozik.