Ipari forradalom



Ipari forradalom a neve annak az átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változásnak, amely nagyjából 1780 és 1850 között először Nagy-Britannában, majd Európa és Észak-Amerika egyes régióiban zajlott le. Az átalakulás az eleinte szénfűtésű gőzgép feltalálásával és a kezdetben textilüzemekben elindult gépesítéssel kezdődött. Az ipari forradalom technológiai és gazdasági folyamatainak a gőzhajtású hajók, csónakok, és a gőzvasút bevezetése adott újabb lendületet. A folyamatok a 19. században újabb forradalmi változásokhoz vezettek és továbbgyűrűztek az egész világra (második ipari forradalom).

Okai:
Az ipari forradalom okai összetettek és rengeteg vita tárgyát képezik. Történészek az ipari forradalmat a feudalizmus végét jelentő társadalmi és intézményi változások következményeként értékeli, ami Nagy-Britanniában a polgári forradalom után következett be.
A 17. század gyarmati terjeszkedései során a nemzetközi kereskedelem bővülésével kialakultak a pénzpiacok, beindult a tőkefelhalmozás, és ekkor zajlott a tudományos forradalom, amelyek együttesen fejtették ki hatásukat.
A bővülő belföldi piac az ipari forradalom katalizátoraként működött, ami részben magyarázza, hogy miért Angliában következett be. Ez idő alatt más népek piacai helyi régiókra bomlottak gyakran vámokkal és díjakkal terhelve az ottani árukereskedelmet. Az amerikai piac pedig a második ipari forradalom során alakult újjá, mintegy 100 évvel később.