Nedves kontinentális éghajlat



A mérséklet övben alakul ki, a szárazföldek belsejében, ahol a tengerek, óceánok klímakiegyenlítő hatása egyre kevésbé érvényesül.

Az óceánihoz viszonyítva a nedves kontinentális tartományok nyara melegebb, tele hidegebb, az évi hőingadozás a földrészek belseje felé nő (10-20 Celsius-fok); a szélsőségek növekedését a csapadékmennyiség csökkenése követi (évi 500-800 mm). A legtöbb csapadék tavasz végén, nyár elején hull (monszunhatás). Télen havazik, a hótakaró vastagsága a szárazföldek belseje felé csökken. Az óceáni hatások még jelentősek. Éghajlati és időjárási sajátosságait jól ismerjük; Magyarország dombságai és hegységei a mérsékelten szárazföldi tartomány keleti határán fekszenek. A folyók vízjárása ingadozó.

A mérsékelten szárazföldi tartományok természetes növénytakarója a lombhullató erdő. Európában bükkösök és tölgyesek alkotják. Közéjük gyertyán, kőris, juhar, hárs és szil fajok elegyednek. Észak-Amerikában és Kelet-Ázsiában a fajgazdag erdőkhöz fenyőfajok keverednek. A szárazföldek belseje felé a lombos erdők ligetes mezőségekké ritkulnak.