Élhető Élet

Hosszú ideig a gőzgép volt a hőgép egyetlen megvalósítása. A gőzgépben az elvi szempontból elkerülhetetlen hőenergiaveszteségen kívül még azért is energiaveszteség származik, mert a hőenergia közvetve alakul át mechanikai energiává: előbb magas hőmérsékletű vízgőzöket kell fejleszteni és azok feszítőerejével munkát végeztetni. A mult század közepe táján merült fel az a gondolat, hogy az égő anyagokban felhalmozott hőenergia közvetlenül alakíttassék át mozgási energiává. Ezen az alapon először a francia LENOIR szerkesztett 1860-ben hőgépet, majd nem sokkal később, 1878-ben a német OTTO. Az efféle hőgépekben olyan égő anyagot használnak, amely meggyujtva magas hőmérsékleten robbanásszerűen ég el, eközben nagy nyomást fejt ki. Ilyen anyag a világítógáz, továbbá a borszesz, kőolaj, vagy a benzin gőze. Mivel a felhasznált gyúlékony anyag robbanásszerűen ég el, az ilyen hőgépeket robbanó motoroknak nevezik.