Élhető Élet

A hideg-mérsékelt öv a szárazföldek eloszlása következtében csak az északi félgömböt fogja körül. Tele hosszú és hideg. A napsugarak hajlásszöge kicsi, a nappalok rövidek. Északi szegélyén helyenként többnapos éjszakák is előfordulnak. Az erősen lehűlő szárazföldek fölött a sarki anticiklonokhoz hasonló, nagy kiterjedésű, fagyos, magasnyomású légköri képződmények jönnek létre (grönlandi és szibériai anticiklon). Itt fordulnak elő az északi félteke legnagyobb hidegei (Ojmjakon: -77,8 Celsius-fok).

A nyár rövid, de viszonylag meleg, ezért az évi közepes hőingadozás itt a legnagyobb a Földön (33-70 Celsius-fok). A csapadékhullás csúcsértéke a nyár elejére jut, de az évi 300-700 mm csapadék jelentős része hó, amelynek mennyisége a szárazföld belseje felé csökken. A kis párolgás miatt a 300 mm-es értékek is legalább közepes vízellátást biztosítanak. Ingadozó vízjárású folyói télen befagynak, árvizüket a hóolvadás okozza. Az összességében hűvös, nedves éghajlat a szélsőségeket jól tűrő fenyőfajoknak kedvez.

Természetes növénytakarója a tajga. Összetételét a luc-, jegenye-, vörös- és az erdei fenyő nemzetségeinek fajai határozzák meg. A lombhullató fákat nyír és nyár fajok képviselik. A zárt fenyvesek alatt a cserje- és gyepszint fejletlen, a mohaszint dús.