Természetes kiválasztódás



A természetes kiválasztódás azt jelenti, hogy egy populáción belül általában azoknak az egyedeknek van a legtöbb utódjuk, amelyek az adott környezethez jobban illő öröklődő tulajdonságokkal, azaz génekkel rendelkeznek. Ezeknek az egyedeknek tehát fajtársaikénál több esélyük van arra, hogy génjeiket átadják a következő generációnak. Az előnyös gének a generációk során egyre nagyobb gyakorisággal fordulnak elő, míg a kevésbé előnyösek gyakorlatilag eltűnnek. Ez a folyamat azt eredményezi, hogy az adott populáció „alkalmazkodik” a környezethez és egyre életképesebb lesz, génállománya azonban egyre korlátozottabb.