Élhető Élet

Magyarországon kétmillióan élnek zajszennyezett térségben, és a zajok nyolcvan százalékáért a közlekedés a felelős. A hazai autóállomány, főleg a teherautók sokkal hangosabbak a nyugati országokban közlekedő járműveknél. A nagyvárosokban az állandósult dugók miatt a zajcsúcs már nem nő, csak a magas zajszint időtartama emelkedik. Míg a ’70-es években a 8-tól 18 óráig terjedő csúcsforgalmi időszak volt a kiugróan zajos, napjainkban az éjszakák is egyre elviselhetetlenebbek, nyugodt alvás pedig nem képzelhető el 20-30 decibeles zajszint fölött. A hazai lakosság egytizede, azaz egymillió ember valamilyen szinten nagyothalló. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen fővárosunk Szófia és Barcelona mellett a leglármásabb Európában. Ahol nehézgépjárművek járnak, ott nemcsak zaj-, hanem rezgésártalomról is beszélünk. Ebben az esetben hiábavaló a füldugó használata: a lármát – a hanggal együttjáró rezgések miatt – az egész szervezet megsínyli.

A zajszennyezés káros hatásai sajnos nemcsak akkor jelentkeznek, ha valaki erős hanghatásoknak teszi ki magát, hanem akkor is, ha tartósan olyan környezetben él, ahol a zajszint magasabb a megengedettnél. Ez a határérték nappal 55, éjjel pedig 45 decibel. A huzamosabb zajterhelés azért veszélyes, mert a halláscsökkenés mindig 4-6000 hertz tájékán, a magas hangoknál kezd kialakulni, ami a beszédértést nem befolyásolja, tehát megvan rá az esély, hogy az ember észre sem veszi a halláskárosodás folyamatát.
A zajártalom okozta süketülés visszafordíthatatlan folyamat, sem gyógyszerrel, sem műtéti úton nem gyógyítható! Az időskori halláskárosodás hátterében sok szakorvos szerint nem a meghosszabbodott átlagéletkor, hanem az egész életen át elviselt zajszenny áll. Más oldalról megközelítve: a zajszennyezés akár nyolc-tíz évvel is megrövidítheti az ember életét. Tartós zajártalom következtében idegrendszeri bántalmak, csökkent koncentrálóképesség, megnövekedett reakcióidő, állandó fáradtság, alvási zavarok, magas vérnyomás és emésztési zavarok alakulhatnak ki.