Megújuló energiaforrások, energiatudatos építészet



A Föld népessége egyre gyorsuló ütemben növekszik. Jelenleg több mint 6 milliárdra becsülik. Amerika felfedezése idejében a Föld népessége 500 millió volt, a francia forradalom idején egy milliárd lehetett, míg a második világháború végére kétmilliárd volt.
A Föld lakosainak száma, a népességének növekedése, a lakosság migrációja, a termelés és fogyasztás növekedése, az ehhez kapcsolódó hulladékterhelés eddig soha nem volt olyan mértékű, mint napjainkban. Mindez közvetve és közvetlenül is az építési tevékenység fokozódásával jár. A Római Klub jelentésében, a „Növekedés határai”-ban arról ír, hogy ha nem változtatunk energia-és nyersanyag-felhasználási szokásainkon, akkor belátható időn belül ökológiai katasztrófa következik be.
A másik tényező, amely a megújuló energiaforrások keresésének, az energiatudatos építési módok kutatásának lökést adott, a 70-es években világméretekben jelentkező energiaválság.
Ekkor kezdtük megismerni ezeket a fogalmakat: olajválság, globális felmelegedés, az ózonpajzs csökkenése, energia- árrobbanás, az esőerdők kiirtása, elsivatagosodás, üvegházhatás, túlnépesedés, az urbanizáció válsága, stb.
Ekkor fogalmazódott a fenntartható fejlődés követelménye, ami valójában a környezeti rendszer stabilitásának megtartását jelenti.

Újabb lendületet napjainkban az energiatakarékos szemlélet terjedésének az európai országok energiafüggőségével kapcsolatos kedvezőtlen események adtak. (Nabucco és Kék Áramlat gázvezetékek vitája, az olaj világpiaci árának emelkedése, stb.)
A szakemberek, de ma már egyre inkább a laikusok számára is nyilvánvaló, hogy a környezettudatos építészet, az energiatudatos építés és épületüzemeltetés, építéshasználat elválaszthatatlan a megújuló energiaforrások alkalmazásától.
A környezettudatos építés többet jelent, mint környezetbarát, energiatakarékos építőanyagok, szerkezetek és technológiák alkalmazását. Az építés ökológiai mérlege úgy vonható meg, ha az építmény teljes élettartamára vonatkozó elemzést végzünk, kezdve az építőanyagok gyártásától, az épület üzemeltetésén, használatán át annak lebontásáig, az építőanyagok lebomlásáig, vagy azok újrahasznosításáig.

A környezettudatos építészet:
- előtérbe helyezi a környezetben fellelhető, helyi építőanyagok alkalmazását (kő, fa, vályog, pala, kavics, homok, parafa, nád, szalma, cellulóz, kender stb.)
- olyan anyagokat, szerkezeteket használ, amelyek gyártása, előállítása, megmunkálása kevés energiát igényel és kevés környezetszennyezéssel jár,
- az épület élettartama alatt kevés és lehetőleg megújuló energiát használ,
- káros anyag kibocsátása alacsony legyen (szennyvíz, hulladék, égéstermék, építőanyagok bomlása, sugárzása stb.)
- a káros anyagok szelektálásával, semlegesítésével vagy újrahasznosításával is csökkenti a környezet terhelését
- az épület elbontása után a kibontott anyagok a környezetet ne terheljék, azaz vagy visszakerülnek a természetes körfolyamatba, vagy újrahasznosíthatók legyenek.
- településszinten olyan módon megtervezett, és olyan méretű települések kialakítása célszerű, amelyet természetes környezete károsodás nélkül be tud fogadni.

Fel kell ismerni, hogy nem elegendő energiatudatos épületeket létrehozni, hanem az ökológiai szempontoknak nagyobb léptékben (település, régió) is meg kell valósulniuk. Ehhez azonban számos más szakemberrel kell az építésznek együttműködnie.
Az élhető város megvalósítása azt is kell, hogy jelentse, hogy lakói jól érzik magukat benne, ehhez a társadalomtudományok, a szociológia és a pszichológia bevonása is szükséges.
A helyi anyagok jelentőségére példa, hogy Magyarországon ma átlagosan egy lakóépület építési energiaigényének mintegy 10 %-a szállítási energia.
A helyi anyagok felhasználásának megfelelt évszázadokon át a népi építészet, a vályogfalazatú fafödémes épületeivel, nád, vagy szalmafedésével. Használatukban is fellelhető az ökologikus elem, mivel a háztartásokban a hulladékot a lehető legnagyobb mértékben hasznosították, a fával, gallyakkal, szalmával, kukoricaszárral fűtöttek, a szerves hulladékokat komposztálták, a fahamut talajjavításra is használták, a hullott gyümölcsből pálinkát főztek…
Az ökologikus építés nemcsak hagyományos, de a korszerű eszközöket, anyagokat is alkalmazza.

Az alternatív, vagy megújuló energiákat hasznosító technológiák, eszközök fejlesztése, gyártása megoldott. Már mindenki előtt ismert épületgépészeti eszközök a napkollektorok, terjed a napelemek használata, de ilyen eszköz még a hőszivattyú, a szélgenerátor, vagy akár a hagyományos fűtésnél gazdaságosabb és egészségesebb falfűtés, stb. Az építőanyagok és épületszerkezetek piaca széles választékot kínál, a termékek ára pedig a növekvő fogyasztással tovább csökken. Az energiaárak emelkedése szintén komoly hajtóerő a megújuló energiák hasznosítása irányába.

Az épületgépészeti eszközök alkalmazása, az épületek fokozott hőszigetelése, a passzívházak, „zéró energia házak” építése részint az energiatakarékosságot szolgálják, de ami ennél fontosabb, hogy olyan energiaformákat használjunk, amelyeknek nincs negatív klimatikus hatása!
Ezek pedig kivétel nélkül mind a napenergia közvetlen, vagy közvetett formái, mint a hő, a villamos energia, a szél, a földhő, a biomassza, vagy a vízi energia. A „kívülről bevitt” energiák mind a globális felmelegedés irányába hatnak!
Az energiatudatos építés az építészeti megformálás, az alaprajzi elrendezés eszközeivel is képes energia-megtakarításra.
A bioszoláris építési irányzat a Nap szerepének hangsúlyozásán alapul. A Nap nem csak közvetlenül és közvetve hasznosítható energiát sugároz, hanem fényt is ad, ami energia- megtakarítást jelent, de emellett a napfénynek kedvező élettani hatásai is vannak: segít az emberi szervezetben a D-vitamin kialakulásában és a kedvező a pszichológiai hatása is. Ennek megfelelően az irányzat fontosnak tartja a lakóterek déli tájolását, az egyes helyiségek célszerű elhelyezését a szoláris nyereség céljából. Megválasztja az optimális tetőhajlást a napkollektorok, napelemek számára. Ablaktalan, jól szigetelt északi homlokzatokat alakít ki, a lakóterek körül hővédő zónákat alakít ki a kiszolgáló helyiségekkel, jó hőszigetelő és hőtároló szerkezeteket alkalmaz, figyelembe veszi a környezet hatásait, a környezetet céljai szerint alakítja, a homlokzatokra növényzetet futtat, zöldtetőt alkalmaz, lehetőleg vegyszermentes bio-építőanyagokat használ stb. Az építészeti megformálás eszköze, de egyben hővédelmet és többletfunkciót is biztosít a télikert.
Az ökologikus építészet célkitűzéseivel segít megőrizni a természeti környezetet és biztosítja a fenntartható fejlődést, ezáltal a megfelelő emberi életminőséget.

Az építési anyagok ökológiai megítélése nem mindig egyszerű.
Esetenként nem kerülhető el nagy energiaigényű anyagok, szerkezetek alkalmazása, mint például az üvegé. Lényeges az újrahasznosítás szempontja is. A tömör, égetett tégla több generációt is kiszolgálhat, így a bontott tömör tégla az egyik legkitűnőbb öko építőanyag.
Az ökologikus építés a tervezőtől is másfajta szemléletet igényel. Az épületet az egyénre, használóra szabva kell megtervezni, a környezeti adottságokat, a funkciót és az anyagválasztást, a tömegformálást, de a helyiségek berendezését, bútorozását is mind- mind ökologikus szempontból is mérlegelve. Mindez változatos megoldásokat és változatos építészeti megjelenést is eredményez.
Az öko-építészet formái a környezetbe illeszkedést, az alacsony energiafelhasználást, a kellemes komfortérzetet, kedvező mikroklímát, és ezzel együtt gyakran újfajta térélményt biztosítanak.
DombházDombházA földbe süllyesztett házak, a dombházak, a héjszerkezetek, az épületek lekerekített formái, gömbszeletei, valamint nyomott íves tartószerkezetek stb. kivitelezése, anyagfelhasználása gyakran gazdaságosabb, használatuk során kevesebb energiát is fogyasztanak, mint a „hagyományos” épületeké. Jobb a hőtárolásuk, jobban illeszkednek a tájba és a környezet egyensúlyát is kevésbé bontják meg.

Reneszánszukat élik a vályogépületek, természetesen korunk komfortjával és építőanyagaival kiegészítve. Fontos feladat, hogy a hazánkban még igen nagy számban meglévő vályogépületek megfelelő felújítással, karbantartással továbbéljenek.
A földházak kedvelt anyaga a szilárdított földtégla, a kedvező hőtárolású vályogot cementadagolással szilárdítják.
A hasáb alakú szalmabála is használható építési célra. Hazánkban is több példát találunk szalmabála körítőfalas, kitöltőfalas épületekre. A kézzel mozgatható, de nagyméretű szalmabálák alkalmazásával az építés felgyorsul. A tűzvédelmet és a felületképzést külső és belső vastag agyaghabarcs tapasztás biztosítja. Ugyanakkor a szalmabála esetén –többek között- a nyílászárók megfelelő rögzítése, a falak egyenlőtlen terhelésének kiküszöbölése, a terhelésből fakadó összenyomódások korlátozása megoldandó és megoldott feladat.
DombházDombházA dombházak gazdaságos nyomott ívszerkezetekkel épülnek. Ezeket földdel borítják és növényzettel telepítik. Itt a vastag földréteg jelentős szerepet játszik a belső klíma stabilitásában.
A növényzet illetve az úgynevezett zöldtetők alkalmazása a mikroklímát is kedvezően befolyásolja.
A számos építési rendszer, technológia közül megemlítem a teljes mértékben mérnöki számításokon alapuló plasztikusan formálható héjszerkezetes építést, amely nagyfesztávolságú terek lefedésére is alkalmas. A kettős acélhálóval, lőttbetonnal készülő építmények kivitelezése, anyaghasználata gazdaságos és ökologikus is, mert az egyéb helyszíni vasbeton szerkezetekkel szemben nem szükséges sok fát igénylő, bonyolult zsaluzat, emellett pedig az építmény növényzettel beültethető földtakarást is kap.

Gyakori kérdés, hogy megtérülnek-e az ilyen épületek többletberuházásai?
Számos vizsgálatot végezve vetettek össze hagyományos és környezetbarát épületet gazdaságossági- energiafelhasználási szempontból. Van példa olcsóbb bekerülési költségre, de általában a környezetbarát építés drágább. Ugyanakkor az épület életciklusára vetített számítások szerint a többletberuházások a használat során megtérülnek.
Még egy szempontból fontos ez a kérdés, mert elmondhatom, hogy álláspontom szerint a bioépítészet nem elsősorban anyagi kérdés, ugyanis a környezetterhelést, a károsanyag-kibocsátást akkor is korlátozni kell, ha az többletkiadásokkal jár.
 

Monostory Péter
Magyar Bioépítészeti Egyesület

Forrás: Építési körkép, 2008. január – február