A szélerőmű telepítés helyzete Magyarországon



SzélerőműSzélerőműAz elmúlt időszakban – az OLÉH elnökének és a KvVM Természetvédelmi Hivatalának a szélerőművek telepítésére vonatkozó ajánlásainak megjelenését követően – a következők történtek. Az építésben érdekelt, ill. a megújuló energiaforrások iránt elkötelezett szakemberek ezekben az ajánlásokban akadályt, a telepítést és az építést gátló tényezőt láttak, s megkérdőjelezték tartalmukat. Amikor minden résztvevő számára nyilvánvalóvá vált, hogy az „ajánlás” nem jogszabály, akkor a vita elcsitult. Az igazi akadályt egyrészt a településekkel (a lakossággal) folytatott időigényes tárgyalások, valamint a MVM rendszerére való rácsatlakozás, a termelt áram átvétele, valamint az elhúzódó engedélyezési eljárások (amelyekben tetten érhető az egyes szakterületeket képviselő hatóságok bizonytalansága, tartózkodása az újdonságokkal szemben) jelentik.

Mindkét szakterület – a természetvédelem és a településrendezés – csak utólag tudott hatásvizsgálatot készíteni (financiális problémák miatt), de ezek eredményei – úgy tűnik – igazolták az előkészítőket. A természetvédelmi irányelv alapján az ország területének 8 %-án (1), a településrendezés által megfogalmazottak szerint az ország 12 %-án (a települések együtttervezése esetén csaknem 23 %-án) (2) helyezhető el ipari méretű szélerőmű. A két vizsgálat elemzése a látszólagos számbeli differencia ellenére sem jelentős, mert az előbbi részletes megyei értékelésekből indult ki, az utóbbi viszont csupán országos áttekintés alapján, amelyben a további korlátozó részletek (alsóbbrendű utak, külterületi lakott helyek stb.) nem érvényesülhetnek.

Ha a pontosabb elemzés 8 %-os értékét nézzük, akkor azt gondolhatjuk, hogy ez túl kevés. Ha ellenben végiggondoljuk, könnyen beláthatjuk, hogy ez bőségesen elegendő. Az Európában átlagosnak tekinthető telepítési távolság (300x300 méter) és a ma már teljesen átlagos teljesítménynek minősülő 0,8 MW/egységből adódó a 7,2 MW/km² telepíthetőség. Ennek figyelembevételével az adódik, hogy az egész ország energiaigénye – elméletileg – bőségesen megtermelhető szélerőművekkel. (3)

Energetikai szempontból azonban nem ennyire egyszerű a helyzet, mert:

1. a szélerőművek nem akkor termelik az áramot, amikor a társadalomnak szüksége van rá; leállítani le lehet bármikor, bekapcsolni azonban csak akkor, ha fúj a szél, (4)

2. az ipari üzemek számára termelő – alapvetően hőt előállító – erőművek villamos energiáját át kell vennie az országos hálózatnak, (5)

3. a Paksi atomerőmű igen gazdaságosan üzemel,

4. a szél bizonytalansága miatt (amit előidézhet a szélcsenden kívül a túl erős szél is) tartalék kapacitást kell építeni, ami a csaknem kettőzés miatt túl drága,

5. nincs az országnak ún. szivattyús erőműve, amelyben a fölös áramot „be lehet tárolni” és a csúcsigény időszakaiban vissza lehet nyerni. (6)

A téma aktualitását mutatja, hogy ezen az őszön két konferencia is foglalkozott ezzel: a szeptember 25-27. között megrendezett V. ENERGOexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferencia, valamint a november 8-10-én lebonyolított Települési környezet konferencia. Mindkettőnek Debrecen adott otthont.
A lábjegyzetekben is említetteken kívül is jelentős érdeklődés mutatkozik a tudományos világban e téma iránt. Tar Károly: Módszerek a magyarországi szélenergia-potenciál becslésére, Rózsavölgyi Kornél: Szélerőmű-telepek területi elhelyezése saját fejlesztésű klímaorientált modell (KMPAM) segítségével, dr. Tóth Péter: Szél-energia vízió Európának 2030, Pankász Klára: A megújuló energia helyzete az EU-ban, támogatások (EREF), hogy csak néhányat említsek.
Szélenergia kapacitásSzélenergia kapacitásAz Országos Meteorológiai Szolgálat évek óta készíti, pontosítja a hazai szél-térképet. Az űrfelvételeken túl ehhez kiemelkedő helyeken (TV adótornyok, telefon-átjátszók, magas kémények) történő méréseken kívül földi eszközök is rendelkezésre állnak: speciális hanggenerátorok keltette hullámok visszaverődése jelzi a különböző szélzónák határát. (7) Méréseket végeznek egyes beruházók, beruházni készülő társaságok is.

Az országban járva egyre több helyen látni – többnyire forgó – szélerőműveket. Számuk előreláthatóan egyre növekszik, hiszen az EU-ban már ma is a teljes energiafelhasználás 3,3 %- át szélerőművek adják. A magasság növekszik, a teljesítmény nő, hiszen a legelsők még 0,6 MW teljesítménnyel készültek, az újak már 2,0 MW-tal épülnek és terveznek immár 3,0 MWosakat is, a tornyok magassága 60-150 méterig, kerékátmérő 40-90 méter. Hazánkban azért különösen nagy lehet a jelentőségük, mert vízenergiában szegények vagyunk, (8) s a biomassza (energia-növények fától a szalmáig) feltehetően egyre inkább üzemanyag céljára szolgál majd. Éppen a jelentősége miatt fontos az irányelvben – ajánlásban megfogalmazott szempont, jelesen, hogy telepítésük során a lakossági szempontok maradéktalan figyelembe vétele megtörténjen, s ezért az emberek megszeressék ezt az energiatermelési formát.

Az országos területrendezési tervről szóló törvény jelenleg folyó felülvizsgálata során fogalmazódott meg az az igény, hogy e jogszabály határozza meg azokat a területeket, ahol lehet és ahol semmiképp se lehet szélerőműveket telepíteni. A tervezés során az eddigi ajánlások és vizsgálatok képezik azt a biztos alapot, amire az előírások épülhetnek. Az energiabiztonság az a másik, nem táj és településképi kérdés, amelyre
- a szélenergia használatának országosan jelentőssé válásával
- a fentiek szerint szintén gondolnunk kell.
 

Körmendy Imre

Forrás: Építési körkép, 2008. január – február
 

A szövegben található hivatkozások:

1.: Dr. Munkácsy Béla – Kovács Gábor – Tóth János: Szélenergia- potenciál és területi tervezés Magyarországon.

2.: Barkóczi Zsolt (VÁTI Kht.): Szélkerekek elhelyezhetősége – a kizárt területek térinformatikai behatárolása. Budapest, 2007. január

3.: Az ország 8 %-a 7440 km², ezen tehát 53568 MW (ötvenháromezer ötszázhatvannyolc megawatt) teljesítmény helyezhető el. Paks 1600 MW teljesítménnyel a hazai igény 40 %-át adja.

4.: Az elmúlt időszakban folyamatosan csökken a termelésbe fogható szél sebessége, és az oszlopok magasságának növekedésével a szeles időszak is növekszik, a használat lényegesen egyenletesebbé válik.

5.: Ez az éjszakai minimális fogyasztás mellett azt eredményezi, hogy az egyenletesen termelő atomerőmű és ezen egységek többet termelnek, mint az ország igénye.

6.: Ez tulajdonképpen két víztározót jelent (az alsó helyettesíthető bővizű folyóval vagy állóvízzel), amit egy zárt csővezeték, benne egy szivattyúval köt össze. Fölös áramtermelés esetén a felső tározóba emel fel vizet a rendszer, hiány esetén meg fordítva működik a rendszer: áramot termel. Célszerű minél nagyobb magasságkülönbséggel telepíteni. A világban több mint 300 üzemel, az I. világháború előtt Magyarországon már létezett ilyen. Lehetséges helyszínére minden szóba jöhető helyet (több mint százat) megvizsgált az MVM. Legalkalmasabb a Prédikálószék (a Dunakanyarban) és a Zempléni-hegység két területe.

7.: E módszerrel már 300 méter magasságban is tudják mérni a szél sebességét. A méréseknek minél nagyobb idősorokat kell ahhoz produkálnia, hogy a gazdaságosság bizonyítható legyen.

8.: Hazánk mai villamos energia igényének 5,7 %-át adhatnák folyóink, de ennek csak tört részét hasznosítjuk ma. Norvégia egész energiaellátását – az olajuk ellenére – vízerőművek adják.